Ez egy ma nagyon aktuális téma. Jól gondoljuk végig. Közeleg a Londoni Olimpia, és mit hallunk még? Hogy Amerika a Csendes-óceánon összevonja haderejét, Kína is, és bizony készül kitörni a 3. világháború. Mi lesz, ha még az oroszok is beszállnak? Hogy jön ez az olimpiához? Csak nézzük meg a You-Tube-on a kínaiak által csinált olimpiai klipet. Nagyon jól példázza a feszült helyzetet, maga a nóta olyan, mint egy harci induló, a képek pedig önmagukért beszélnek. Valóban készül egy háború? Több irányból is ezt hallani. Vannak akik már előre rettegnek, vannak akik csak higgadtan, szinte beletörődtek a helyzetbe, én meg csak nézem, hova kerültem. Mi történik most, amikor olyan termékeny energiák vesznek körül minket, hogy innen is, onnan is hallom, elkezdtek ébredezni az emberek. Olyan emberekről tudom meg, hogy egyre nyitottabbá válnak a spiritualitásra, akikről álmomban sem gondoltam volna. Akkor most mi is itt a lényeg?
Igazából rendkívül egyszerű a dolog. Valóban történik valamiféle készülődés. Vizsgáljuk meg ezt a témát, ha már ennyire igyekeznek pánikot, hisztériát kelteni. Már gyermekkoromban sem értettem, hogyan lehetségesek a háborúk. Mindig azt tanultuk, hogy van egy-két ember, akik annyira haragszanak egymásra, hogy lerohanják egymás országát, háborúznak egymással. Persze ez a harag csak álca, van mindig mire fogni, a hataloméhséget, a földek utáni vágyat. Amit én nem értettem, hogy, rendben, ezek az emberek ennyit tudnak, ki az a bolond, aki melléjük áll? Háborút két ember nem tud vívni egymással, vagyis nem sok értelme van, verekedjenek, ha akarnak, akár ki is olthatják egymás életét, és? Mi köze az ország lakosságának az ő kakaskodásukhoz? Leginkább semmi, rendezzél el maguk közt és kész. Amikor a testvéremmel összevesztem és birkóztunk, vagy verekedtünk, még nem dőlt romokba az ország. Miért, mert senki nem törődött velünk, nagyon helyesen hagyták, hogy oldjuk meg a nézeteltéréseinket a magunk módján.
Most is ezt tanácsolom. A politikusok nem bírják egymást? Verekedjenek, ha ehhez van kedvük. De semmi köze az ő agresszív dolgaiknak a néphez. Miért kéne a vitájukba belerángatni egy egész ország lakosságát? Mert az egész ország jövője függ ettől? Mégis ezt ki veszi be? Milyen jövő függ ettől? A háború háborút, a gyűlölet gyűlöletet szül. Megoldást akarnak a nemzetek között? Van megoldás, mindig van miből válogatni. A megoldás nagyon egyszerű. A Szeretet! Ennyi! Nem kell más. Gondoljunk csak bele ebbe az egész háborúba. Akik elmennek harcolni, lehet, hogy egész életében becsületesen dolgozott, soha el nem vette a másét. Mit ártott ő a másik nemzetnek? És csupa ilyen embert soroznak be katonának. Mit ártottak ezek a szerencsétlen polgárok egymásnak? Mindenki azt tette, ami a dolga. Néhány politikus meg kitalálja, hogy a háború jót tesz a gazdaságnak, vagy befenyítik vele a másik nemzet irányítóit. Mire jó ez az egész? Miért nem tudnak megegyezni?
Embertársaim! A Szeretet nevében kérlek titeket, hogy ne álljatok a háború mellé, ez a katonáknak is szól. Nem vezet semmire, ha öldököljük egymást, nem vezet el a megoldáshoz! Egy háború kimenetele sosem a harctéren dőlt el, hanem abban a sátorban, ahol a hadvezérek megegyeztek. Milyen dolog az, hogy a Jónép egymást öldökli csupán azért, hogy megegyezésre jussanak a politikusok, akik nincsenek veszélyben, mert nem a harctéren szenved egyik sem, hanem biztonságos helyen tárgyal az ellenféllel. Egyet biztosan tudhatunk, hogy a kiváltságos leggazdagabb réteg sosincs ilyenkor veszélyben. Az igazi áldozatok mindig azok, akik a harctéren küzdenek, vagy akiknek szeretteik a harctéren küzdenek és odavesznek. Arról is említsünk szót, hogy a lakosság ki van téve ilyenkor az ellenfél kegyetlenkedéseinek. Az öregeket, gyermekeket, nőket megalázzák, megerőszakolják, ugyanúgy megölik, mint a katonákat, az értékeket elrabolják, csak nyomor, betegségek és szegénység jár a háború nyomában. Mindezt azért, mert néhányan ezt kitalálták. Hangsúlyozom, hogy olyanok, akik és akik családja végig biztonságban van. Főleg a mai időkben, amikor egy államfő sem áll a sereg élére, hogy most aztán megmutatja, az élete árán is megvédi a becsületet, a hazát, a népet. Persze mindezt a népért teszi, ezt hangoztatja. Igazából viszont a saját zsebét tömi, az meg nagyon nem érdekli, hogy a nép milyen szenvedéseket él át miatta. Ez van, de ezt tudjuk mindnyájan.
Mégis meddig engedjük ezt? Meddig megyünk bele kegyetlen játékaikba? Mivel kényszeríthetnek minket arra, hogy beálljunk a sorba, egymást öldökölni? Megmondom őszintén, hogy semmivel. Ezt kell tennünk. Passzívan ellenállni. Nem kell sztrájkolni, utcára kivonulni, csak egyszerűen nem kell embert ölni. Ezt a katonáknak is üzenem. Nem kunszt embert ölni, tudjuk, hogy lehet, vannak jó fegyverek, de tudom, semmi másra nem megy ki jelen helyzetben a dolog, csak a népirtásra. Nem attól lesz eredmény, hogy meghal néhány millió ember. A túlnépesedést nem biztos, hogy így kéne megoldani.
Ha most kiállnék Budapest legforgalmasabb utcájára és elkezdenék a magyarok felsőbbrendűségéről prédikálni, valószínű, hogy észre sem vennének, esetleg megvernének, vagy diliházba zárnának, de biztos, hogy nem történne semmi egyéb. Hitler mellé miért álltak tömegek? Mert mellé állt néhány gazdag ember? Németország lakossága nem néhány gazdag ember, hanem több millió ember. Csak érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy például mi több millió, több milliárd ember vagyunk, vagy több milliárd birka, akik engedelmesen bégetve besétálnak a vágóhídra, holott érzik, hogy meg fognak halni.
Ez már egy új kor, a Szeretet kora. Nem kell elhinni a sok maszlagot, amit lenyomnak a torkunkon a médiák. Miért nyugodjunk bele abba az egyházi tanításba, hogy mi Isten bárányai vagyunk? Mi nem Isten bárányai vagyunk, hanem Isten egyenrangú társteremtői. Mit mondott Jézus? Az Atya és én Egyek vagyunk. Mit mond a Biblia? Isten az embert saját képére teremtette. Birkának? Isten egy birka? Isten egy olyan valaki, aki eltűri, hogy megöljék? Ez lehetetlen, mert nincs halál, csak a fizikai testünk válik le rólunk, és azt is írja a Biblia, hogy Isten teremtette az egész Univerzumot. Jézus meg azt mondja, hogy mi is képesek vagyunk mindarra, amire Ő. Ő pedig aztán emlékezzünk, csinált sok mindent, sok csodát. Akkor azokra mi is képesek vagyunk, szerintem nem csak a kereszthalálra gondolt, amikor ezt mondta. Mit tett? Elhozta a szeretet ígéretét egy olyan vad világba, aminek arra volt szüksége, hogy lássa, nem az erőszak lesz a végső megoldás.
Nézzünk magunkba. Milyen világban szeretnénk élni? Egy erőszakos, háborúkkal terhelt világban, vagy egy szeretetteljes, boldog világban? A választás a miénk, mert szabad akaratot kaptunk a Teremtőtől. Egyedül a mi felelősségünk lesz, hogy milyenné tesszük világunkat. Ha háborús nyomort akarunk, íme a lehetőség megvan. De a lehetőség egy békés, szeretetteljes világra is megvan, csak hinnünk kell. Mit is mond a Biblia? Ha csak annyi hitetek lenne mint egy borsónak, akkor már hegyeket tudnátok megmozgatni. Valami ilyesmi arány. Igen! Ezzel azt is mondom, hogy a felelősség bizony a miénk. Nem a politikusoké, nem a bankároké. Ők alig vannak páran. Mi meg sokan vagyunk. Nem kell mögéjük állni! Bizony azt mondom, csak addig és csak azt csinálhatnak meg velünk, amit és ameddig hagyjuk.
Kollektív tudat. Mind Egyek vagyunk! Vegyétek észre, hogy az erő bennünk van. Mindannyiunkban külön-külön és főleg együtt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése