2012. május 22., kedd

14. Tanulás, emlékezés


            Ez egy számomra kedves téma, nagyon örülök, hogy más is erre jutott, így kicsit bizonyítva látom azt, amire már gyermekkori gondolkodásaimban is jutottam. Ez pedig nem más, minthogy a tudás már rég, kezdettől fogva bennünk van, csak emlékeznünk kell rá, vagy itt ezeknek az itteni nevét is megtanuljuk. A legnagyobb tudás mindig is bennünk volt, viszont elég nehéz előhívni. Sokszor olyan magas szintről érkeznek információk, hogy képtelenség szavakba önteni. Megfogalmazva, annyira leegyszerűsödik, hogy abszolút nem tükrözi azt a fantasztikusan nagy energiát, azt a katarzist, boldogságot, Szeretetet, amivel jött, amivel együtt járt a megélése. Ilyenkor kicsit csalódott szoktam lenni, hogy milyen szegényesek a nyelvi kifejezőeszközeink. Viszont tudom, hogy ezen a Létsíkon ez pont elegendő, sokszor még sok is.                                                             

            Szóval sejtszinten, atomszinten minden információ bennünk van. Megélhetjük úgy is, hogy lehívjuk az Akasha- Krónikából, vagy egy Angyal hozza el nekünk, mindegy, hisz mind Egy. Vagyis hogyne lenne bennünk minden tudás, amikor Egyek vagyunk a Teremtő Energiával? Ő aztán tartalmaz mindent.                                                                                                                                

            Ami itt még fontos, hogy amire nem fókuszálunk, arról nem is kapunk információt, vagy csak ritkán. Alaphelyzetben, mi is érdekel minket? Hogy szerezzek több pénzt, hogy legyek csinosabb, kívánatosabb, hogyan teremtsem meg gyermekeimnek a megfelelő környezetet, hogyan legyek szabad, ilyesmik. Mivel ezek vannak fókuszban, ezekről kapunk információkat. A Világegyetem működése például kevés embert izgat. Vagy az energiaáramlás, vagy a Létsíkok, vagy a kapcsolat idegen civilizációkkal. Akiket ezek is érdekelnek, vagy az űrhajók hajtóműszerkezetei, azok azokról a dolgokról is kapnak információt, a többiek meg csak néznek meglepődve, hogy eddig ezekre nem is gondoltak. Amikor egy tudós felfedez valamit, bizony nem a fizikai agya termeli ki a megoldást, bizony információt kap egy olyan Forrásból, aminek a létezését nem is tudja felfogni.                                          

              Mi emberek nem azért vagyunk itt, hogy tanuljunk. Persze az iskolákban nem ezt mondták. Mi azért vagyunk itt, hogy emlékezzünk rá, kik is vagyunk igazából. Emlékezzünk arra, hogy a Teremtő Forrás részei vagyunk, egy szupercsodálatos Energia részei, olyan lények, akik előtt nincsenek akadályok. Mégis azt tapasztalom, hogy az emberek bezárják magukat fizikai testükbe, és nem törődnek a felsőbbrendű Tudással, aztán csodálkoznak, hogy nem is értik, mi folyik körülöttük.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése