Ismét egy nagyon érdekes témához értünk. Amit megteremtünk, az mikor fog megvalósulni? Milyen időhatározókat használjunk, amikor teremtünk? Mondjuk jó-e az, ha azt mondom, szeretnék gazdag lenni? Azt tudom erre mondani, hogy bizony nincs idő, mint arról már beszéltünk. Így az, hogy a jövő héten, egyszer majd, holnap, kicsit később, ezek a kifejezések teljesen értelmetlenek, értelmezhetetlenek a Teremtő Erő számára. Ha azt mondjuk szeretnénk gazdagok lenni, itt nem is használtunk időhatározó, érzéseink szerint egyszer csak a jövő egy pontján. Ezzel azt erősítjük, hogy a vágyunk az időbeli távolság megtartása. Ahogy haladunk egy nem megjelölt pont felé, az úgy távolodik tőlünk. Pontosan olyan ez, mint amikor nézzük a sínpárt, hogy csak addig szeretnénk menni, amíg el nem érjük azt a pontot, ahol a kettő összeér. Tudjuk, hogy mivel a sínpár párhuzamos, ilyen pont nincs, csak optikai csalódás, hogy mégis látjuk. Ilyen ez, a nem meghatározott idő is. A legegyszerűbb az itt és most. Beszéljünk jelen időben, amikor valamit teremteni szeretnénk.
Ami még lényeges, hogy mindez csak az elme teremtéséről szólt, pedig teremteni szívvel lehet csak igazán. Amit szeretnénk, arra állítsuk át szívünket szeretetettel, hogy az a dolog már meg is történt. Legyünk hálásak az Istennek a sikeres teremtésért, legyünk boldogok, elégedettek, akkor is, ha még most nyomorúságos a helyzetünk. A hála, a köszönet, az elégedettség azok az érzések, amik aktiválják a párhuzamos dimenziókat, amik képesek átalakítani még akár a csillagállásokat is, hogy úgy történhessen minden, ahogy mi elképzeltük.
Mindez szép és jó, de van erre bizonyíték? Van. Csak épp nem szívesen kötik az orrunkra. Akit érdekelnek a bizonyítékok is, érdemes megkeresni a youtube-on a víz programozását, és ami számomra egy új dolog volt, egy olyan húgyhólyagdaganat-eltávolítást láthattam, ahol késnek a nyoma sem volt, csak pont a fent leírt módszernek, hogy elképzelték, a daganat nincs ott, és a daganat 2 perc 40 másodperc alatt eltűnt. Szkeptikusok mondhatják, hogy csak manipulált volt a videó, de elsősorban nem nekik írom ezeket a sorokat, hanem azoknak, akik a spirituális fejlődés útját szeretnék járni. A szkeptikusok nyugodtan tagadják ezeknek a dolgoknak a létezését. Nem az a lényeg, el tudjuk-e hinni, hogy működhetnek, hanem csupán fogadjuk el, hogy igen. Látjuk a rádióhullámokat? Nem. Mégis megszólal a rádióban az adás, ez nem hit kérdése, ahogy ezeknek a dolgoknak a létezése sem.
Sokan azt mondják, elfordult tőlük az Isten. Hát felhívnám mindenki figyelmét arra, hogy mint azt leírtam már, az Isten alkot minket, ebből látszik, hogy bajosan fordulhat el magától, vagyis tőlünk. Mi persze érezhetjük így, minden jogunk megvan hozzá, csak ez annyit jelent, hogy a tudatosságnak igen csak híján vagyunk. Természetesen nem baj ez, akkor kicsit kellemetlenebb, ha valaki mindezek ellenére a tudatosság útján szeretne járni. Őneki még lesz dolga bőven, de ettől szép az élet, ettől izgalmas a fejlődés. Annyi csodálatos dologra ébredhetünk rá, hogy igazából nem érdemes kapkodni sem. Elég, ha járjuk az utat, és élvezünk minden elénk kerülő dolgot, legyen az kellemes, vagy elsőre tűnjön az kellemetlennek. A lényeg az utazás. Minden út az Isteni Egységhez vezet, így nem a cél a fontos, hanem maga az út.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése