Sokan úgy vélik, az életben rengeteg a véletlen dolog, a nem várt, furcsa találkozások. Persze, hiszen fogalmuk sincs tudatuk teremtő erejéről. Valakit érdekel egy bizonyos téma, vagy egy kérdés foglalkoztat minket, amin nem tudunk túljutni, már szinte az őrületbe kerget minket ez a dolog. Valahogy új információra lenne szükségünk, ami megvilágítja az adott kérdést. Ilyenkor kiadja elménk a parancsot, hogy kell az információ. Mi történik? Találkozunk egy emberrel, akivel beszélgetésbe elegyedünk és „véletlenül” pont az a téma jön fel, ami minket foglalkoztat, és mit ad Isten, pont megjön a várt információ. Vagy az újságot olvassuk, és abban egyszer csak „véletlenül” megtaláljuk amit kerestünk. Az információ mindig ott van körülöttünk, hisz minden Egy. Ha minden Egy, minden Egységben van, akkor nincs szükség véletlenekre, sőt elképzelhetetlenné válik, hogy valami ne okkal történjen. Miért látunk balesetet? Miért kell átélnünk, hogy egy számunkra fontos személy eltávozik a fizikai síkról? Mindennek megvan a maga miértje, a maga oka. A halált látva nem kell összetörnünk, nem kell depresszióba esnünk. Láthatjuk úgy is, akármennyire fájdalmasnak is látszik az eset, hogy minden okkal történik. Meg kellett tapasztalnia az adott egyénnek ezt a dolgot. Annak is, akit maga után hagy, aki ezt végigszenvedi. Mit kell nekünk tanulni? Sokszor csak annyit, hogy meg kell tanulnunk elengedni, hagyni, hogy a mindenki saját akarata szerint döntsön. Itt úgy érzem beszélnem kell a teremtés szintjeiről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése