Azt gondoljuk, hogy a világ rossz, mindenki bánt minket, kegyetlen az élet. Egyet vegyünk észre. A gondolatainkat mi magunk választjuk, és gondolatainknak, mint energiának, teremtő ereje van. Isten a saját képére teremtett minket. Ha Ő tud teremteni, mi is tudunk. Fent kifejtettem, hogy kell érzékelnünk az árnyékot is ahhoz, hogy láthassuk a Fényt, észleljük megnyilvánulását. Hogy mit választunk, a Fényt követjük, a Szeretet útján járunk-e, éljük-e az életünket, vagy szenvedjük, küzdünk, ebben a nehéz életben, ahol csak kiszúrnak velünk és kínoznak minket, ez mindenkinek a szabad döntése. Mit látunk meg bizonyos helyzetekben? Ha valami kellemetlenség történik, rögtön elkezdjük magunkat sajnálni, vagy azt mondjuk, állj, ez miért történt? Hogy szolgálja ez az esemény az én spirituális fejlődésemet? Bizony hamar rájöhetünk az összefüggésekre, hogy minden okkal történik velünk, a betegségek, a balesetek, a katasztrófák. Ha engedjük szívünket megnyílni, ráeszmélünk arra, hogy minden a mi ébredésünket szolgálja. Innentől kezdve bármi is történik, mindig biztonságban érezhetjük magunkat a Szeretetben, az Isteni gondviselésben. Érzékelhetjük az anyag közti teret, ahol Isten Szeretete és Energiája rezeg.
A felelősség is könnyen értelmezhető. Azt mondják az Isten büntet, vagy az élet, vagy valami, mindenki hite szerint. Azt mondom, senki sem büntet. A tetteinknek, szavainknak, de még a gondolatainknak is következményei vannak. Gondoljunk csak a hipochondriára. Legszebb példája a teremtésnek. Most ez létezik pozitív formában is. Ezt használja az agykontrolltól kezdve sok irányzat. Tovább haladva, mindennek megvan a maga következménye. Ezt a magyarok gyönyörűen szemléltetik a következő mondásban: Ki mint vet, úgy arat. Itt a felelősség. Ha tetszik ha nem, az ok és okozat törvényei működnek. Itt lehet aztán nyakatekert magyarázatokat adni pro és kontra, de ez nem számít. Érdemes szimbólumokban gondolkodni. Csodálatosan egyszerű példa a pofon. Aki adja, annak bizsereg a tenyere, aki kapja, annak az arca. Viszont minden a teljességre, a tökéletességre törekszik. Bizony az élmény akkor lesz teljes, ha a bizsergő tenyér mellé bizsergő arc is párosul. Itt jön be a kreativitás, a szimbólumokban gondolkodás képessége. Nem biztos, hogy a pofon az pofonként száll vissza. Lehet, hogy a pofozkodónak ellopják a pénztárcáját. Úgy kapja vissza az okozott kellemetlenséget, hogy ugyanolyan lealázottan, megbecstelenítetten érezze magát, ahogy azt a pofon ütött érezte. Ilyen egyszerű ez. Mindenki megéli tettei következményeit. Aki szeretetet ad, szeretetet kap. Aki gonoszságot ad, gonoszságot kap. Ha valakivel valami kellemetlen történik, gondolja végig, vajon miért történt, mi az amit tett, vagy tenni elmulasztott, hogy ez lett a következmény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése